-
Bali egy mesebeli hely – első benyomások
Bali az a hely, ahol minden pillanatban elcsodálkozom, hogyan létezhet ennyi szépség egyszerre a világon. A hullámzó rizsföldek és az égig érő pálmafák között sétálva már-már hihetetlen, hogy ez nem csak egy álom. A zöld minden színárnyalatát egyszerre látom. Az idő megáll a térben és az élet új értelmet nyer. Az energiák kézzel foghatóak, s a kultúra, ami körbevesz, szinte már nem tűnik valósnak.
-
Chiang Mai és a 45 naplemente története
Vannak boldog és szomorkás napok az utazásban is, a mai egy szomorú nap: költöznünk kell. Búcsút mondani egy helynek közel másfél hónap után nem könnyű. Hozzászoktam a változáshoz, de néha nehezebb tovább állni, mint máskor. Behajtogatni a ruhákat, bepakolni a hátizsákokat és a jövő váratlanságába fejest ugrani. Elhagyni az otthont, még ha ideiglenes is volt.
-
“Kutya világ ez” – Ázsia titkai
Aki ismer, az tudja rólam, hogy nagyon szeretem a kutyákat. Gyerekkorom óta nagyon közel álltam hozzájuk, néha sokkal közelebb, mint az emberekhez. Van bennük egy mély őszinte tisztaság, a szemükbe nézek és úgy érzem, értem őket. Amikor Ázsiába utaztam először, nem sejtettem, hogy a “Kutya világ ez” kifejezés új értelmet nyer majd, feltárult egy ismeretlen, néha sokkoló világ, amit a mai napig nehezen emésztek meg.
-
Tervek fogságában – miért is utazunk?
Szeretek elgondolkozni az élet nagy kérdésein, csak nézni ki az ablakon egy bögre teával vagy kávéval a kezemben. Ilyenkor akaratlanul is elárasztanak a kérdések és van egy dolog, ami nem hagy nyugodni, számtalanszor eszembe jut: a tervek.
-
“Főzd ki magad Thaiföldre” – első ázsiai utazásunk története
Szabival van egy listánk, amibe írogatjuk a már meglátogatott országainkat. 2023 végén léptük át benne a 40. országunkat. Egyszerűen hihetetlen! Pár évvel korábban, ha valaki azt mondja nekem, hogy én, az ajkai kis buborékban felnőtt lány éveken keresztül fél évet Ázsiában fogok tölteni, azt hiszem kinevettem volna. De mikor és hogyan kezdődött minden? Ezen én is sokat gondolkozom, de azt hiszem, hogy az utunk teljesen véletlenül alakult így, s minden 2017-ben, egy átlagosnak tűnő hétköznapon indult.
-
Távol az otthontól – Karácsony Thaiföldön
Az egyik legnehezebb dolog az utazások alatt számomra minden évben a karácsonyi időszak. Imádom a karácsonyt: a készülődést, a várakozást, az adventi naptárakat, a zenéket, az illatokat, az ajándékok csomagolását, az izgatott arcokat a fa körül. Mindent szeretek benne. Szeretem a vicces pulcsikat, a sülő mézeskalács illatát, van az egészben valami mesebeli érzés.
-
India ezer arca
“Indiát mindenkinek látnia kell”, hangzik el gyakran a mondás, de valóban így van ez? Bevallom sokat gondolkozom ezen és azon is, hogy én valójában miért mentem Indiába, persze azon kívül, hogy párom nagyon szerette volna látni. Visszagondolva az utazás elejére fogalmam sem volt róla, hogy mire számíthatok majd. Volt bennem egy kettős érzés a barátok mondatai “Azért ez mégis India, készülj fel nagyon durva lesz!” és a YouTube videók andalgósan kalapban sétálgatós kontrasztja között. Őszintén? Egyikre sem hasonlított.
-
Gondolatok az utazásról – az első írásom
Fura dolog ez az utazás. Utazol, hogy megtaláld önmagad, mész, keresed, de nem találod, sőt néha egyre távolabb találod magad önmagadtól. Túlélsz, költözöl, kibírod és arra eszmélsz, hogy eltelt két hónap az életedből, de úgy érzed egy percre sem voltál igazán önmagad. Nem jutottál közelebb a válaszokhoz, csak még több kérdés merül fel benned. Nem történik meg a nagy eufória, nem jönnek a megoldások, csak sokasodnak a kérdések. Ki vagyok én? Mit akarok? Merre tartok? Mit keresek én itt? Mi tesz boldoggá? Egyáltalán mi az a boldogság?
